Mivel elég régen jártam erre, gondoltam egyet és nekiálltam írni. Azonnal nem ugranék bele a sűrűjébe az órarendemmel, meg a különböző órák leírásával, hanem kezdjük a leges legelején.
(@) Mi is az a koreanisztika?
Röviden az alapképzés folytatása, a koreai BA mesterképzése, hol már csak specifikusan a szak területén belül tanulunk és végzünk kutatásokat.
(@) Mi az a BA, mesterképzés?
Mivel Magyarország oktatási rendszere a Bologna-i rendszer szerint működik, a régi öt éves egyetemi képzést széjjelszedve megszületett egy Bachelor (BA) és egy Master (MA) képzésfokozat. Ez azt jelenti, hogy az eddigi öt éves tanulás után megszerzett diploma helyett most két diplomával lehet gazdagabb az ember, ha rendesen kijárja az oskolát. Persze ennek a hátránya az, hogy míg régen az egyetemi diplomának volt értéke, most már egy egyszerű BA diplomával se lehet sokat csinálni (kivéve ha az embernek nagyon jó összeköttetései vannak, mert akkor már érettségivel is övé a világ).
2008-ban megalapult az ELTE-n az ország eddig egyetlen Koreai Tanszéke, ahol 2013-ig lehetett tanulni csak alapszakon (Bsc), 2013-tól pedig hivatalosan is akkreditálva lett a mesterszak (Msc). Így, aki befejezte az első három éves tanulmányait, folytathatja azokat a mesterképzésen, ha mélyebben szeretné beleásni magát Korea tanulmányozásába. Viszont még így is foghíjas a képzés, ugyanis doktori iskola még nincs (Phd).
–> De hogy ez miért lenne fontos?
A koreai, mint szak (hivatalosan alapszakon, mint szakirány) sajnos nem tanárképes, ami azt jelenti, hogy aki elvégzi a szakot (egy választott minor, vagyis kis szakkal együtt), nem mehet el hivatalosan tanárnak. A koreai nyelv nagyon egzotikus nyelv az angol, német, francia, olasz nyelvek mellett, így akik tanulják elsőként abban gondolkodnak, hogy ezt tovább kellene adni másoknak is, vagyis el szeretnének menni nyelvtanárnak (mármint én ebben gondolkodtam….). Na mármost, ez nem lehetséges a BA, és még az MA elvégzése után sem. Az egyetlen lehetőség arra, hogy az ember tanár lehessen ebben a témában, az az, hogy doktori iskolára adja a fejét és megszerezve azt a bűvös Dr. a neve elé, taníthat, de egyetemes szinten (ami azért valljuk be, nagyon menő dolog). Na ez nincs. Jobban mondva jelenleg nem lehetséges, még.
–> Akkor mégis mit lehet kezdeni a BA-val, pláne az MA-val?
Kutatni. Továbbmenni és kutatni. Jó sok új dolgot tanulni és kutatni. Közben el lehet vállalni pár fordítói munkát, vagy tolmácsolást, ha az illető potenciái magasak, de csakis akkor lehet gondolkodni nagyobb munkavállalásban, ha az adott szinteken lediplomáztunk. Alapszak elvégzése után lehet pályázni ösztöndíjra, ami arra ad lehetőséget, hogy az illető a mesterképzést Dél-Koreában végezhesse el. El lehet menni a Samsunghoz gyakornoknak, ugyanis az ELTE szerződést kötött velük, így ők tárt karokkal várják a frissen végzetteket.Vagy fel lehet hagyni a bölcsészettel is, és valami gyakorlatiasabb dolgot keresni :D.
A mesterszak csakis annak való, aki ízig-vérig bölcsész, avagy filológus és a vére a kutatásért forr. Innen már csak fentebb lehet menni, vagy komolyabb cégeknél elhelyezkedni, ha megtanultál nagyon jól koreaiul az évek során.
(@) Mit tanulunk koreanisztikán? Miben másabb, mint az alapképzés?
Alapképzésen van egy rahedli alapozó tárgy, ami valakinek vagy érdekes, vagy hulla unalmas. Ezenkívül ott van még a minor is, ami azért szükséges, hogy alapműveltséget adjon és ne korlátozza be még ezen a szinten a tanuló egyént csak a saját szakjára. Máshol a minort specializációnak hívják, szakosodásnak, mint például szabad bölcsészeknél lehet szakosodni a filmre, vagy a művészettörténetre. A nyelvszakokon általában a tolmácsolás szokott specializáció lenni, de sajnos a mi esetünkben a koreai eleve egy specializáció a keleti nyelvek és kultúrák szakon belül. Ezért jobbára a minor egy másik szakja lesz az embernek, amit ugyanúgy kell tanulnia, mint a főszakot.
Mesterképzésen ilyenek már nincsenek. Eleve az összlétszám keményen öt fő alatt van (jelenleg a 2. évesek ketten, az 1. évesek öten vannak), aminél nehezen lehet bármelyik órát is ellógni. Az óraszám is észrevehetően megcsappan és küszködni kell azért, hogy elérhessük tárgyfelvételkor a bűvös, tanulmányi ösztöndíjat jelentő 30 kreditet. Az óraszám csökkenésével megnövekedik a szabadidő is, amit a józan ember arra fordítana, hogy dolgozzon az egyetem mellett. Viszont ez nem lehetséges (hacsak nem vámpír az egyén és nincs szüksége magánéletre sem). A mesterszak éppen azért lett kitalálva, hogy a tanuló már csak az adott területre figyeljen, és kutasson, mert míg alapképzésen csak egy forráselemző szakdolgozatot várnak el, három év alatti teljesítéssel, addig itt két év alatt kell összehozni egy teljesen önálló kutatást és annak reprezentálását. Vagyis a megnövekedett szabadidő jobbára az órákra való készülés a kutatás miatt van.
Még mindig van nyelvóra és történelem, klasszikus koreai műveltség és hanja óra, de ezek mind sokkal magasabb szinten, részletesebben adják vissza mindazt, amit igaz, hogy már tanultunk, de csak felületesen. Továbbá az egyes órákra mindig készülni kell valami prezentációval, fordítással, önálló kutatással, ami megnehezíti a dolgot. A tanórák megnevezéséről majd később szólók.
(@) Hogyan lehet bejutni, ha szeretnék jelentkezni?
Az alapképzéssel ellentétben itt nem az érettségi eredményt számítják be, hanem a diploma jegyét, kettőnél több nyelvvizsgákat és egy felvételi elbeszélgetés eredményét.
A lényeg a felvételin van jobbára, ugyanis a megszerezhető 100 pontból 75-öt ez tesz ki (ez specifikusan csakis a koreanisztikára értendő). Itt egy bizottságnak kell mesélni a kutatási tervedről, miért szeretnél jelentkezni és mik a terveid a szak elvégzése után. Nem elég egy sima ötlettel előállni kutatási terv gyanánt, hanem egy kész irodalomlista nagyon is jól jön. Továbbá nem csak magyarul, hanem koreaiul is beszámolót kell tartani. Így felmérik a nyelvi szintedet is (középszintű nyelvtudás papíron nem szükségeltetik, de meg kell lennie). A koreai nyelvtudás azért is szükséges, mert mesterszakon az órák fele csakis koreaiul zajlik, vagyis az illetőnek tudnia kéne koreaiul, hogy ne haljon meg :D.
A további pontok: 15 pont adható maximálisan a diploma minősítésére.
10 többletpont jár a kettőnél több nyelvvizsgára és a hátrányos helyzetre/tanulmányi eredményre/sporteredményre.
Pontos leírást itt találhattok:
vagy
Az első rész ezennel véget ért, ha bármi kérdésed lenne még, amit nem írtam ide le, akkor kérdezz nyugodtan! :D