Meglepetések! Avagy hogyan tanuljunk táncot

A mostani kiírásom teljesen friss lesz, ugyanis tegnap előtt, szombaton történt az eset. :D

Szombaton volt az a találka, amit megbeszéltem az egyik japán ismerős lánykámmal, hogy segítsen megtanítani egy táncot, amit készségesen vállalt is. Két óra alatt úgy ahogy elsajátítottam a lépéseket és kérdezgettem őt is, hogy s mint mennek a dolgok Japánban, ha erről a tánctípusról van szó. Elég sok érdekes dolgot tudtam meg, köztük azt is, hogy ők munka után táncolnak, a városban levő, kibérelhető tánctermekben és heti egyszer, ha tudnak. Ennyi kevés gyakorlás után is olyan színpadi produkciót tudnak nyújtani, hogy csak nézek. 

Atsuko-san megemlített a tánccsoportjuk blogján, aminek majdnem könnyes örülés lett a vége. :D 

Itt a cikk és alább megpróbálom pontosan lefordítani is:

http://ameblo.jp/9m2-k/entry-11581934218.html

“És akkor találkoztam egy Reni nevű, Chanyeol rajongó lánnyal, aki Magyarországról jött cserediák. Amikor az Exo visszajött a Wolf számukkal, Reni Twitteren azt írta nekünk, hogy "Szeretném ezt látni a 9M2-től is!!! [a tánccsoport neve]”. Nagyon, de nagyon komoly 9M2 rajongó, ugye? :D

Mivel Reni hamarosan hazamegy Magyarországra, volt még egy utolsó kérése felénk. Ezt szeretném most leírni. 

Tádám!

“TANÍTSD MEG NEKEM A WOLF-OT!”

És mivel én táncolom Chanyeol részét, ezért speciális tréninget adtam neki (csak Chanyeol részét).

Mikor tanítottam, azt mondta “Tényleg nagyon szeretem Chanyeolt!” 

*ez fura, azért ennyire nem voltam oda-meg vissza XDXD*

Már ettől is nagyon boldog voltam!

Csak két rövidke óra állt a rendelkezésünkre, mégis Reni annyira szereti a bandát, hogy ennyi idő alatt megtanulta az egész számot.

“Ha hazamentem, gyakorolni fogom és támogatom majd a 9M2-öt!” - mondta Reni.

Ennél boldogabb dolgot nem is mondhatott volna, ugye?

Csokoládét is kaptam ajándékba! :D

Ő egy olyan lány, aki nagyon szereti az Exo-t, szeret táncolni és még támogat is minket.

Bárcsak újraélhetném ezt az egy napot megint!

Reni-chan!

Ezentúl is szeressük és támogassuk együtt az Exo-t, és Chanyeolt!

Reni-chan Sarangheyo! (koreaiul a szeretlek)“

Ennyi lenne! :D T_T

Olvass tovább

Kpop Cover Dance Festivál - DreamOn! vol. 17.

Lümi, akivel együtt táncoltunk Koreában, megkért rá, hogy ha törik ha szakad, menjek el a mostani japán kpop cover dance rendezvényre. Először nem fűlt hozzá a fogam, mert nem volt kedvem elmenni, de aztán amint szerveztem a jegyemet, egyre jobban megjött a kedvem. Azzal a japán csapattal vettem fel a kapcsolatot, akikkel együtt voltunk Koreában, a lányokkal és Natsumi, nagyon is segített nekem. A BATS-os lányok vendégeként kaptam jegyet és mentem január 5-én Shibuyába. 

Mint megtudtam a másik japán csapat, a Nyainyi is ott lesz - tulajdonképpen ezért akarta Lümi, hogy elmenjek. Viszont még egy meglepetés volt számomra, hogy a kedvenc csapatomat táncoló EXO-Q is ott lesz. Őket már láttam neten hamarabb és tényleg örültem, hogy végre élőben is láthatom őket.

Hosszú volt a sor, senkit nem ismertem, de nem is én lennék, ha nem ismerkedtem volna össze azzal a két lánnyal, akik mögöttem álltak. Ők Super Junior fanok voltak. :)

Végre bejutottunk, még nem találkozhattam a lányokkal, mert nagyban készültek a fellépésre. Különböző szekciókra volt osztva a rendezvény, egy blokk, utána zene - csakis koreai pop - és újra blokk. Az első blokkban volt az EXO-Q, a másodikban a BATS, a harmadikban pedig a Nyainyi. 

Mindannyian nagyon szuperül táncoltak, mindegyik csapat nagyon jó volt mind táncban, mind kosztümben és én csak irigykedtem. 

Mikor a lányok és a fiúk táncoltak, felmutattam a Kpop-os kis valamit, amit kaptunk a versenykor és észrevettek. :D

Mikor vége lett a fellépéseknek végre beszélhettem a lányaimmal, és majd kiugrott a szívem a helyéről is mikor beszélhettem az EXO-Q lányokkal is. Sajnos a fotó velük nem jött össze, de a BATS-os lányokkal igen. :D

Nem tudtam maradni a végéig, pedig simán partiztam volna a kedvenc számaimra, de utolsó vonat az utolsó vonat.

Mikor eljöttem, kaptam egy telefont, hogy van munka januárra, így teljességgel mondhatom, Kösz Öreg, hogy ennyire akarod, hogy menjek Koreába. :D

Azt inkább már nem írom ide részletesen, hogy az ezt követő négy napban, míg volt szünet, enyhén nagyon sötéten kezdtem el gondolkodni. Azt a négy napot soha többé nem akarom átélni.

Olvass tovább

2012 Kpop Cover Dance - videó a fellépésről

[121009] ‘2012 K-POP Cover Dance Festival’ EP 1 (Gyeongju) (by Fiingy1)

És ez a pillanat is eljött. Kijött a Kpop Cover Dance Festival első része. Keressetek benne minket! XD

(Család: ne sírjatok rajta, azért annyira jó nem vagyok! :D Kata: Ne röhögj rajta, mert azért annyira rossz se XDXD Csak olyan Manósan XD)

Olvass tovább

Korea - Utolsó nap (9/25)

Melitől és Lümitől előző este köszöntem el, Ritától és Dittitől pedig indulásom reggelén, de még aludtak. Felszedtem a cókmókomat és lementem a halba. 

Ez azért hajnali ötkor kissé betett

Hajnali 5kor indultunk el a philippinóiakkal a reptérre. Olyan kocsival mentünk, amivel az idolokat is szállítják, csak fehérbe. Jó volt, mert elöl ültem és csöndben pityereghettem. Elmegyek anélkül, hogy bármi életkereket megforgató dolog történt volna (érezted te AKKOR. Ember, azonnal nem érzed, csak utólag visszatekintve...). Jó, jó, ez így önmagába is az volt. Nem panaszkodhatom egyetlen egy szóval sem. Megérkeztünk a reptérre, elköszöntem a fiúktól, a tolmácsuktól, bechekkoltam és eltűntem, ott, ahol megérkeztem ide. 

Leültem a 23as kapunál, gép indulása előtt egy órával, mikor eszembe jutott, hogy meg kéne keresni azt a terminált, ahol az EXO repülőset játszott. Megkerestem a képet a mobilomon és megtaláltam a számot is: 121… okkké. Odáig nem megyünk el. 

Vártam, ültem, nézelődtem, szomorkodtam, vettem egy Vitamin watert egy nagyon rendes sráctól, majd felszálltam a tokiói gépre. Fentről végig látszódott Korea, mert jó volt az idő és rendszerint bekönnyeztem. Szia Korea! Reni elmegy. Aztán leesett. Én könnyezek, amikor csak a szomszédos országba megyek…okkké. A többiek többet sírhattak.

És akkor innentől Japán. :)

Olvass tovább

Korea - Ötödik nap (9/24)

Kimpab

Tteokpukki

Rámjeon

Az utolsó nap, mondhatni. Ma mentünk Szöulba, Myeongdongba. Már kezdtem örülni, hogy végre vásárolhatok normálisan, erre megáll a busz a Lotte World parkolójában. Na mondom, csak ezt ne… beraknak minket egy bevásárlóközpontba és ennyi? Se utca, se levegő, se semmi? 

Végül is kimentünk és elindultunk rohanva megkeresni a Music Koreát. Előtte gyorsan lefixáltuk, hogy milyen boltokat keresünk (Etude House, Faceshop, Music Korea, Ivy club – a részemről, cicás bolt) és így indultunk neki. Az Etude House csak egy kisebb volt, drága, ahogy a Faceshop is. (Nem tudom, hogy az az ausztrál csajszi, hogy vett Kiss Note-ot.) 

Music Koreát megtaláltuk, itt el is költöttük azt a pénzt, amit kaptunk. Megvettem a Shinee koncert dvd-jét és egy újságot. 

Khm… az újság… esküszöm, hogy én nem emlékszem cameunnira, hogy látta volna, mikor megvettem. Esküszöm. Az újság az augusztusi Asta TV száma volt, lö preimer plános Chanyeollal. Boldogan mentünk ki a boltból, majd mentünk császkálni. Cameunni meglátott minket és jöttek oda camoppával levideózni, hogy mit vettünk. Mutattuk a cdket, az újságot szépen titkoltam. Aztán megint elindultunk és már nem tudom hol jártunk, mikor megint megláttam cameunnit és ő is engem. Mondja nekem koreaiul, hogy látta, hogy én mást is vettem. Mutassam meg! Meg, ahogy azt el tetszik képzelni! Kivettem, mert erőszakosodott, de azt a felét mutattam meg, amin Xia volt. Erre Lümi, mert csak ő volt ott velem, megfordította… köszönöm szépen, tényleg… kisgyerekesen elkezdtem nevetni, majd mutattam egy deabakot és elhúztam a csíkot. Vagyis elrohantam… Lümi szerint ezt nem kellett volna. Így utólag ráfogtam, hogy egyébként is rohantam volna, mert a többiektől igen csak lemaradtunk. Gáz. Nem vágják be! NEM! Mert én azt mondtam!

A lányok láttak egy olyan standot, amin cuki zokni vannak, de engem nem nagyon kötött le. Kerestem a fanstandokat, de egyet sem találtam. Már csak nagyon kevés időnk volt hátra és már mentünk is vissza, mondhatni nem csináltunk semmit. Mikor már a Lotte world bejáratánál voltunk, megláttam egy fanstandot, de rohanni kellett és nem tudtam megállni. Majd 1 perccel később volt egy cuki zoknis stand, ott furcsa mód megálltunk. Na vettem a bátorságom és visszaszaladtam, nem érdekelt, ha elveszek. Amikor odaértem kiszúrta a szemem a két hatalmas poszter: EXO-K és EXO-M. Meg se kérdezve az árát, már kértem is. Aztán kiderült, hogy ebbe darabonként 12 poszter van. Hááááááleluja, Haleluja, Haleluja!! Az egyik orosz lány is látta, mit veszek és jött oda sopánkodni, mert úgy tűnt, én vettem meg az utolsót. Kedvesen megkérdeztem a bácsit, hogy van-e még és mondta, hogy van, majd az orosz csajszi már a nyakamban volt XD. Úgyhogy ketten boldogabbak lettünk poszterekkel. Hallottam a Tanja megvette az EXO-K lemezt és neki Chanyeol volt kiskártyán. Kicsit se öltem meg a búcsúpartin. XD

Végeztünk, mentünk a szállodába és mentünk a búcsúpartira. Itt is ettünk, kiosztották a kis emlékplakettet és kaptunk hozzá két cd-t is. Az egyik Sistar volt, amit elcseréltünk egy Infinitre a taiokkal, meg egy Jay Parkos. Ezt a két lemezt aznap láttam utoljára. 

Volt egy DJ, táncoltunk 10-ig, partihard volt, bár 10 perc után a csapat többi tagja eltűnt és csak én maradtam egyedül. Hülye leszek felmenni, úgyhogy partiztam én is, meg fotóztam. 

Majd elköszöntünk és mentünk a hotelbe. Eldöntöttük, hogy elmegyünk vagyis kiszökünk, mert nem sokat láttunk a városból, de az oroszok – Tanjaék megelőztek minket és megszigorították a kimenetelt. Ráadásul Meli és Lümi nem is jöttek le időre, mert lemaradtak a japánokkal cseverészni. Úgyhogy ez az utunk ki lett lőve, vettem még egy utolsó banana milket és fagyit a közeli közértben és véget ért Korea. A japánokhoz felmentünk visszakérni a kis szerelmesünket, Lümit, majd közöltem a fiúkkal, hogy én holnap Japánba megyek. Úgy kiakadtak, pedig egyszer már mondtam nekik, nagyon vicces volt.

Visszamentünk a szobánkba, mert mást nem tudtunk csinálni és lefeküdtünk. Ditti még nézte egy kicsit a tv-t, majd mikor már ki akarta kapcsolni, láttam valami rózsaszínt, majd egyszer csak Baekhyun arcát. Mondom mifene? Összefoglaló volt a Jakarta-i Sm Townról és mutatták az EXO-t is. Olyan boldog voltam, úgyhogy ezzel a képpel hunytam le a pilláimat.

Olvass tovább