"De nehéz az iskolatáska", avagy az első tanítási nap és a sulirendszer

Azt hiszem, mindent elfelejtettem, ami elsején történt... ezért nem kéne kihagyni a blogírást majd két hétig... de az istennek sincs szabad időnk...

Még 31-én elmentünk az irodába Hyemi shi-től kikérni a felmérőtesztünk eredményét, hogy tudjuk, hova menjünk csütörtökön. Most szégyen, nem szégyen a harmadik szintbe kerültem. Ez van ezt kell szeretni. De legalább jó alaposan begyakorlom az alapokat és a nyelvtant, megtanulom a szavakat és fejlődök. Sose voltam szuperjó a nyelvekből, csak azért hiszi mindenki azt, hogy jó vagyok, mert tudok beszélni, de magyarul is be se áll a szám, akkor más nyelvből miért lenne ez másképp. Igen, béna vagyok, lehet röhögni rajtam, hogy hat év tanulás után is, még csak itt tartok. De azért vagyok itt, hogy jobb legyek, nem? De.

Szeptember elseje. M15-ös terem. Nyolcan vagyunk a csoportban: két indiai lányka (de egyik délről a másik keletről, szóval néha veszekednek, vagy valami olyasmi... azt hiszem...); egy néni Belgiumból, de ő Busanban született; egy zseni fiú Japánból, de venezuelai, csak 15 évesen átköltözött Japánba és most Amerikában csinálja a doktorit, szóval úristen...; egy pakisztáni srác, aki nagyon vicces mindig, úgyhogy ő az ügyeletes viccmesterünk; egy olasz lány, akiről már meséltem; egy lány Csehországból, és én.

Minden nap van nyelvi óránk 9:00-12:50-ig 10 perces szünetekkel, mint minden nyelviskolában. Kedden és csütörtökön vannak délutáni óráink is: egy kötelező írás óra és egy választható nyelvvizsgás, TOPIK óra. Szerdán választható filmes óra van (aminek az első óráját lekéstem, egyéb bankos tökölés miatt, úgyhogy azt még nem tudom milyen...). Péntekenként három alkalommal lesz egy-egy főzős és egy kulturális óránk is, továbbá egy kirándulás is lesz majd... de hogy hova, azt még nem mondom el :D.

Két tanár tanít minket, az egyik a fő (szigorúnak tűnik, de nagyon kedves és megbízható, megmondja a hibádat, de nem szid le. Nagyon szeretem.), aki tanítja a nyelvtant, a szavakat és az írást. A másik csakis olvasást, beszédet és hallásértést visz, ő meg a megtestesült Trelawney tanárnő a Harry Potterből. Kész energiabomba!

A könyveink csakis Yonsei-es könyvek, és most bevallom a nagy csalást a részemről, mert az egyiket már végigvettük az ELTE-n, nem teljesen, de sokat vettünk belőle. Viszont a nyelvtanok között sok van olyan, amit nem tudok, vagy tanultam, de nem értem, ezért inkább ebben a csoportban tanulnék. Mert otthon tanultunk vagy hatféle könyvből, hatféle szinten, és inkább morzsáim vannak, mintsem rendesen felépített szintjeim.

 

 

Itt egy szemeszter nem szeptembertől februárig tart, hanem szeptembertől novemberig, majd decembertől februárig, szóval negyedévente van váltás. Ez jó, mert szintet tudok lépni (mint a játékokban :D), de egyfolytában tanulni kell, és készülni a vizsgákra. Krisztivel eldöntöttük, hogy nemcsak a házikat csináljuk meg, de előre is megyünk, nehogy kukán üljünk az órán, ha kérdeznek. Ja igen. A tanteremben tilos a saját nyelveden, vagy angolul beszélni, ezért a csoporttársak közötti közös nyelv a koreai, mindenkor, minden helyen, a sulin kívül is. Mindenki riasztgatott, hogy jaj a Yonsei-en a nyelvtanítás nagyon rossz, merthogy az írásra megy rá inkább, hát gyerekek én nem tudom, de egyfolytában csak beszélünk. Úgyhogy ez nagyon, de nagyon jó pont!!!

Hét közben nagyon sokat kell tanulnunk, hogy tartsuk a menetet, mert nagyon gyors. Otthon egy év alatt veszünk át egy könyvet (nyilván, mivel csak egy héten kettő vagy egy nyelvi óra van) itt egy könyv negyed szemeszterig elég csak. Jelenleg kilenc tankönyvem van (főtankönyv 1-2, gyakorló 1-2, olvasás, beszéd, hallásértés, TOPIK olvasás, TOPIK hallás). Nehéz a táska... De nagyon megéri! Ezért jelentkeztem erre és ezért jöttem, ezt akartam megtapasztalni, szóval 100%-osan meg vagyok elégedve!

Az első nap összegyűltünk a pajtikkal és megkerestük a menzát, amit meg is találtunk és olyan a rendszer, mint Japánban, hogy megveszed a kajajegyedet és beállsz a megfelelő sorba, ahol kikérheted az ennivalódat. Finomságok vannak! :D

Oi eonni~! A thaiföldi anyukánk!

 A cél az, hogy egy évig itt lehessek és eljussak a hatos szintre, úgyhogy mindent beleadok. Az elsődleges a tanulás most, és majd ha marad idő a mászkálás, barátkozás, és szórakozás. (a hétvégére erre lesz :D)

 

 

Az SK Global House, vagyis a koli

Dugikaja felhalmozásból jeles