[Mivel vagy letiltott a facebook vagy valami nagyon nagy gebasz van, nem tudom a facebookal elcsapni az időmet, és mivel kitört az oly áhított szünet, nekiülök blogot írni. De hogy ezt ki fogja látni, az jó kérdés, mivel a facebook nem működik...]
Mielőtt még belevágnék a tavalyi! összefoglalóba, mindenkinek kívánok boldog új évet! (mondom ezt februárban). Jól vagyok, minden eddig rendben van és nem megyek haza. Még. Nagyon sok dolog történt, főleg, hogy már két szint és szemeszter van a hátunk mögött, rengeteg emlékkel, élménnyel, új tanárokkal, új barátokkal, új csoporttársakkal, de mégsem volt minden annyira új, mint amilyen új majd ezután lesz, mert...igen, ezt lehet nem most kéne. Később. Ha eljutok februárig.
Szóval, 2016 októbere. KF ösztöndíj. 3-as szint. Csapatlétszám: 8. A csapatommal vagyok általában.
[161001] Bekerültünk egy programba, amit teszteltek egyenlőre, aminek keretében külföldiek mehettek el vendégségbe egy koreaihoz, megtapasztalni a koreai ételeket/családot. Én Manuellel kerültem párba és egy kedves lánykához kerültünk. Mivel egyedül élt, nem volt nagy lakása, de így is nagyon otthonos volt. Főzött nekünk jó sok finomságot, majd elmentünk a World Cup Stadionokhoz és ittunk egy-egy kávét, beszélgetés közben. Mondta, hogy volt már Budapesten is és nagyon tetszett neki, meg eleve is jár mindenfelé. Manuelről is kiderült, hogy Kínában is tanult egy évig... ez a gyerek hol nem élt még? (alábbi képen, a természetben egy bazi nagy mozgólépcső...csak így)
[161007] Íróverseny
A Hángül napja (koreai írás neve) alkalmából minden évben megrendezik a Yonsei-en a Paekilchang nevezetű íróversenyt, ahol összegyűlnek a nagyobb nyelviskolák külföldi tanulói, hogy összemérjék irodalmi és nyelvi tudásukat. Nekünk választásunk sem volt, mennünk kellett, pedig tudtuk, hogy esélyünk sincsen a majd 1800 ember közül, hogy nyerjünk, főleg úgy nem, hogy még csak hármas szintű vagyok, plusz a résztvevők 80%-a kínai, akik szuperek. De hát ha kell, kell. Két kategória van: novella és vers. Nagyon okosan kitaláltam, hogy én akkor bedobok egy képverset, akármi is lesz, hátha bejön. Pont akkor jött ki a BTS banda egyik rövid száma (Boy meets evil), úgyhogy a dalszöveg inspirált abban, hogy milyen szavakat használjak. Egy kis vigaszunk volt, mert nagyon sok díjat lehetett kapni, de persze a fődíj volt a legjobb: 1 millió won. Volt sok előadás a verseny előtt alatt végén, úgyhogy unatkozni nem unatkoztunk. Plusz mivel a mi "családunkban" Mártának lámpaként világított a szőke haja, a kiszállt újságírók mindenkije Mártát fotózta és az ő körötte lévő embereket. Úgyhogy benne voltunk az újságokba, hírekbe, mindenhol. Nagyszerű :D.
A verseny alatt ment zene, szóval a koncentrálás nem volt túl egyszerű két EXO szám között, de próbálkoztam, végül megszületett a pályamű másfél óra alatt. A vers téma: Most. A novella téma: Vendég. Hát én a verset írtam meg. Mit ad isten, megnyertem a Legszebb íráskép különdíjat! :D Tanárnőék azt mondták, hogy nem olvasták el magát a verset (köszönöm....az volt a lényeg), de hogy ilyen képverset 10 éve nem láttak, úgyhogy azonnal ment is a díj. Köszönöm szépen :D Az első helyet pedig Manuel vitte el. Még Márta nyert egy bronz helyezést, szóval a KF-esek közül idén hárman is helyezettek lettek. Büszkék lehetnek ránk!
Na ennek a képnek az a története, hogy volt egy italos stand, ahol ingyen osztogatták a vitaminos italokat és volt ott ez a kis cuki srác. A kínaiak kezdték, nem én, de hirtelen elkezdtek járkálni hozzá a lányok fotózgatni, meg elkérni szerencsétlen srác KakaoTalk-ját, és a (Kriszti csoporttársai) lányok elkezdtek szekálni, hogy én is menjek vele képet csinálni. Nagyon sok unszolás és hezitálás után felemelkedtem vala ültemből és gyorsan lerendeztem a képet. Hangos üdvrivalgás fogadott!
Plusz kaptam egy kis bérkiegészítést is :D
[161008] DMC Festival 2016
Egyszer már írtam, hogy szeptemberben sikerült belógnunk egy kpop-os kis koncertre, Na ez a második mázlis esetünk története. 8-án tartották Szöul legnagyobb tűzijátékát, amit terveztünk is elmenni megnézni, csak aztán az indulás előtt 10 perccel megváltozott a program. Míg az ismerőseink a 63-as épületnél lévő parkba mentek (ahol tömérdek ember gyűlt össze), mi elindultunk a másik irányba a DMC Fesztiválra. Jegyünk nem volt, nem is voltunk benn, de kívülről is tökéletesen lehetett látni és hallani a dolgokat. Végre sikerült látnom az EXO-t, ha nem is közelről és nem is teljesen és sikerült Krisztinek is hallania a BTS-t. Jó este volt, mi is láttunk tűzijátékot, szóval a lényeg nem maradt el :D.
[161021-22] Underwood háza és Suwon
Mivel az olvasós könyvünkben tanultunk a Yonsei alapítójáról Underwood bácsiról, Neutti tanárnő elvitt minket pénteken a múzeumként berendezett egykori lakóházába. Nagyon szépen megcsinálták a múzeumot és rengeteg új dolgot tudtunk meg az egyetemről.
Az akkori 3-as csoport.
Aznap összegyűltünk Kriszti csoporttársaival ugyanis jelentkeztünk a KF egyik útjára, Suwon-ba. Mivel KF-esek vagyunk, annyit kellett csak tennünk, hogy jelentkezünk és teljesen ingyen vittek-hoztak, etettek minket két napon át! Naggyon nagyon jó volt, voltak játékok, látunk sok helyet, palotát és miegyebet. Három csoportra kellett osztódni a második napi programoknál és mivel hála az égnek nyertem kő-papír-ollóban, mehettem a katonás team-be. És miért akartam odamenni? Mert volt NYILAZÁS! :D Azóta is ezt az utat emlegetjük, mert nagyon jó volt. Meg végre pihenhettünk egy kicsit...mert kezdett bedurvulni a tanulás.
Ezt a fát még anno Jeongjo király ültette 300 évvel ezelőtt (aki a Suwon-i Hwaseong erődöt is építette), de a fa elégett egy tűzesetben és elhalt, viszont jött rakta egy új hajtás és újraéledt. Ha az új hajtásra nézve kívánsz, és leírod egy papírra, akkor az teljesül. Mondják.... úgy tűnik, hogy kezd valóra válni, amit kívántam. :3
Ez a kislány az egyik család leánya volt, de olyan gyönyörű és aranyos volt, hogy sokat játszottunk vele.
[161020-a körüli hetek] Ttalchum - Maszkos tánc
A hétköznapjaink jól telnek, tanulunk. Koli, suli, koli, suli, közben furcsa ingyenes standok, Myeongdong-i kávézó, mászkálunk a lányokkal. Viszont betegek lettünk, mindketten Krisztivel és majd egy hónap kellett, hogy kimásszunk belőle. Én különösképpen megijedtem miatta, mert tényleg nem akart elmúlni az a hülye köhögés. De hála az égnek végül nem lett semmi komoly. Szerintem már írtam, hogy elkezdtem maszkos táncot tanulni, úgyhogy ebbe most nem megyek bele. Szerdánkként volt gyakorlás rá és lassan elérkeztünk az előadás napjához, úgyhogy már volt maszkos próba és ruhás próba is. Tisztára el fogjuk rontani, de sebaj :D.
[161029-30] TempleStay a szöuli Geumseon-sa-ban.
Ez egy szuper program volt. De még annál is szuperebb. Teljesen elfelejtettük, hogy Szöulban vagyunk valójában, kicsit hideg volt és korán kellett kelni, de nagyon szép helyen voltunk, nagyon jó volt a szállás, nagyon kedvesek voltak a segítők és a szerzetesnénink is. Ennek a programnak a keretében az érdeklődök megtapasztalhatják egy buddhista koreai templomban az életet egy rövid időre. Mi is a szerzetesek által evett ételt kaptunk, mi is velük feküdtünk, velük keltünk. Voltak imádkozások, szertartások és 108-szor meg kellett hajolnunk, 108 tanításra (ami nem kifejezetten buddhista, hanem saját önreflekciós mondatok voltak). De nem ám ülve. Állásból le, teljesen. 108-szor. Kibírtam, sőt, meg se kottyant. Lehet, mert közben figyeltem a szöveget is és hát...voltak olyanok is közöttük, amik az én problémáim is voltak és nem bírtam ki már akkor ideggel, mert sok volt a tanulás, elfáradtam, végiggondoltam, amit eddig csináltam otthon is és, hogy mégis mi lesz belőlem, ha hazamegyek, mit tettem eddig az ismerőseimmel, mert hát ugye, mindig magamat hibáztatom, akkor az egészségem se volt a toppon, még mindig nem találtam meg életem párját, a családom is hiányzik és egyéb hülyeségek, ami ilyenkor az ember eszébe juthatnak. Úgyhogy 20 ember és három szerzetes előtt szépen lassan eltört a mécses. Ez van, de jól esett és meg is vigasztaltak, úgyhogy ahogy a szerzetes néni mondta, megtisztultunk és újjászülettünk. Hálás vagyok azért az élményért és az egész TempleStay-ért, mert annak ellenére, hogy nem vagyok hívő, mégis nagyon megérintett a hangulat és maga a buddhizmus ezen oldala.
Imagyöngy fűzése.
Vacsi este 7kor.
Reggeli reggel 6kor.
Ebéd délben.
Napkelte.
Felmásztunk sziklákon át a hegyre és ez a kilátás fogadott. Reggeli hegyi meditáció.
[161031] EXO-CBX debüt fellépés
Luciával ellógtunk a Coex elé, mert aznap megláttam, hogy az EXO három tagjának (akiknek akkor jött ki új száma - és ők az egyik nagyon kedvenc kpop bandám) lesz fellépése, és talán mi is mehetünk. Jegyünk megint nem volt, de voltak olyanok, akiknek szintén nem volt, de volt sor, és megint vártunk. Türelemmel Koreában nagyon sokra lehet menni!!! Sorbaállásból szerintem az ötöst megérdemelném.
Folyt. Köv. Nov.