Mi ez a blog?

Sziasztok!

A nevem Hanó Renáta. 2010-ben végeztem a szolnoki Varga Katalin Kéttannyelvű Gimnázium német-matematika szakán, és feljutva a fővárosba, felvételt nyertem az ELTE BTK Japán szakára. Minden szép és jó volt, le is diplomáztam 2014-ben az alapszakon. Mivel gondoltam, hogy ennyi nem lesz elég nekem a jövőben, a minoromat folytatva, az ELTE BTK Koreanisztika mesterszakán tanultam tovább. Két év után innen is lediplomáztam, kitüntetéssel.

Ez a blog 2012-ben látta meg a napvilágot és akkor is azért, mert ösztöndíjat nyertem Japánba, egy magánegyetemre, a Josai Egyetemre. Az ott tapasztalt mindennapjaimat mutattam be, jó pár képpel dokumentálva.

Most a dél-koreai ösztöndíjam keretében, Szöulban töltött napjaimról fogok beszámolni, valószínűleg (ismerve magamat és a lelki ingadozásaimat) elég részletesen. Most nem fogom elkövetni azt a hibát, hogy nem írok rendszeresen!

Amit tudnod kell a blogról:

• eléggé bőbeszédűen írok, ha nem tetszik, nem kell olvasni.
• személyiségemből adódóan, igaz, hogy Koreába megyek (a szépségápolási cuccok és az idolok mekkájába), de filmekről, helyekről, és olyan dolgokról fogsz többet olvasni, amiket szeretek. (Most nem lesz annyi koreai fiúcska :D, vagy ki tudja :D)
• ha bármiről bővebben szeretnél tudni valamit, nyugodtan írj nekem! Szívesen mondok többet is és specifikusabban! Nem eszek embereket!
• ez nem egy utazási blog, szóval nem fogok részletes "hova menj és mit csinálj" dolgokat írni.
• ha valamivel kapcsolatban más a véleményed, mint az enyém, moderált módon természetesen kifejtheted. Én sem vagyok tökéletes és írhatok el dolgokat, vagy hülyeségeket.
• ha irigységed kifejezéseképpen (mert sajnos ez is megeshet) valami ízeset szeretnél kommentálni, szintén megteheted, de emlékezz rá, hogy 1) kitörlöm 2) hazamegyek én innen egyszer és nem felejtek. - De ez, ismerve az ismerőseimet, nem fog megtörténni!

A blog olvasása közben meg fogtok ismerni, aki eddig nem ismerne személyesen. Viszont ezzel ne éljetek vissza rosszul! Tudom, már azzal, hogy ide írok, megásom a síromat, de naiv vagyok és bízok az emberekben, főként az ismerőseimben, mert főként ti fogjátok olvasni, meg a családom!
Úgyhogy keblemre mindenkit, aki ide téved és előre is köszönöm az időtöket, amit arra szántok, hogy elolvassátok soraimat! :D

Bye!