Igen, ellógtam a hétfői kínaimat, ugyanis ügyet kellett intéznem. Egyedül. (megj.: Nem szeretek óráról lógni...)
Katalinnal a hétvégén erős eszmecserét folytattunk - inkább ő nyüstölt míg én hisztiztem -, hogy lépjek a tettek mezejére munkaügyben. Felment a víz is a fejemben, úgyhogy elhatároztam magam.
Hint azoknak, akik tervezik ezt az ösztöndíjat megpályázni:
- ha félösztöndíjas az ember (ergo az itteni megélését - ennivaló, egyéb kiadások - nem fizeti az egyetem), akkor engedett az “arubaito”, más néven diákmunka (ami nem teljes értékű munka, hanem ugye diák munka, de ehhez is kell papír)
- hogy ne vigyenek el a rendőrségre, ehhez kell egy pecsét a Bevándorlási Hivataltól
- ehhez pedig el kell menni oda, ami Tokióban, Shinagawában van
Mivel ránéztem a jövőheti (vagyis eheti, de akkor még vasárnap volt) beosztásomra, azonnal el is szörnyedtem, mert nem volt olyan nap, mikor 9:00-16:00 között én nyugisan és időben el tudtam volna menni Tokióba ez ügyben, ugyanis csak hétköznap vannak. Erre jött tisztelt jó barátosném fejmosása és eldöntöttem, hogy akkor hétfőn második óra után (mivel a 3. órám lyukas) elindulok szerencsét próbálni. Egyedül. Ugyanis mindenkinek órája volt.
Megnéztem az utat, kiszámoltam az árat, és indultam is. Ikebukuróig még rendben volt, de már ott is bajba ütköztem, mikor a rengeteg szín közül ki kellett keresnem a világos zöldet (Yamanote vonal). Azután megvilágosodtam, hogy ezen a vonalon van Shin-oukubó (a kánaán), Shinjuku, Shibuya is és én simán átmegyek majd rajtuk. Át is mentem és fájt a szívem, de most ügyet intézni mentem, nem nyaralni.
Mikor odaértem ez a kép fogadott
Mondom köszi!
Maga a vasútállomás is felért egy Feriheggyel. Igen, ez az állomás akkora volt, mint a repülőterünk és esküszöm az égre, hogy nem túlzok.
Ámultam és bámultam, de nem tehettem sokáig, mert idő volt. Ráadásul a plusz kószálok-mint gólyafos-a-levegőben időközöket nem is kalkuláltam be, szóval összetettem a kezemet is, mikor egy kérdezés, “A fejem fölött ment el a vonat kis pályán!!!” felkiáltás és “Kifújja a lelkemet is a szél” érzet után megtaláltam a Bevándorlási Hivatalt. Az volt, amire Eniék felkészítettek, mert ők már megjárták ezt az utat.
 |
| A Bevándorlási Hivatal |
Oda kellett menni bejelentkezni, ahol kaptam sorszámot, majd leülni és várni.
Két órát vártam. 15:00-17:00-ig. 397-es számomat várva, már eleve felkészülve lelkileg leemeltem az egyik kis polcról egy koreai és egy angol tájékoztató füzetet és elkezdtem szótárazni csak úgy. Elég jól ment egészen addig, míg meg nem untam. Aztán rajzoltam egy igen szépet (egyedül Baekhyun - fény jelét tudom lerajzolni, szóval azt mértem ki gyönyörű szépen), majd mikor az is készen lett, már hívtak is. Az egész annyi volt, hogy közölték, majd ha megjön az általam kitöltött postakártya, menjek vissza a pecsétemért. Meg még megkaptam, hogy milyen aranyos a magyar útlevél, mert az intéző nő most látott ilyet először. :)
Mikor indultam visszafelé, már sokkal több időm volt bámészkodni és fényképezni, szóval esti fényképeim lettek. :)
 |
| Rakpartszerűség - a magas épületek mögött már ott van az Óceán. |
Mikor Ikebukuróba értem, kaptam az információt, hogy itt is van egy CD bolt - a Tower Records - ahol mindenfélét lehet kapni. El is döntöttem, hogy akkor megveszem a Shinee új lemezét. Bementem - miután körbejártam egy egész ruhaboltot, mert rossz épületet néztem ki magamnak először -.- - és nézelődtem. Elég sok dolog volt, a CD-t is megtaláltam, viszont a nedan (ár) nem nagyon tetszett. Vagyis otthagytam. Szívem szerint megvettem volna, de gyűjteni kell egy másikra, ami fontosabb XD
Fáradtan, munkavégezetlenül - vagyis ezt éreztem - hazaindultam végre és este 8 körül már a padlómat recsegtettem az éppen felfűtés közepén álló szobámban.
Ennyi történt hétfőn, nagyon sokat sétáltam, de az épületek, a híd, amin átmentem és ez az egész városrész olyannyira sokkolt, hogy az leírhatatlan. Igazán megszokhattam volna már Japánt, de ez akkor is sokkoló volt. Ha megnézek egy képet Japánról a neten, akkor az tényleg olyan, most már tudom. Nagyon modern és magas és kivilágított (és drága) minden :D.
Jó volt egy kirándulásnak!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése